Falutörténet

Kézdiszentlélek a felső-háromszéki Szentföld egyik legnagyobb települése, Kézdivásárhelytől északi irányban, 5 km távolságra, a Kászon vize völgyében terül el. Közigazgatási övezetébe tartoznak: Kézdikővár, Kézdiszárazpatak és Kiskászon. Kővár és Szárazpatak a Torjai-hegységnek, Kiskászon pedig a Székely Kászoni-hegységnek a Kászon vizére eső hegylábi övezetében található.

Történelem

A községközpont első írásos említése 1251-ből származik (Zent Lelewkh), Szárazpataké 1311-ből (Zarazpatak), Kőváré 1332-ből (Pusulnic), Kiskászoné 1567-ből (Kyskázon). Itt jegyezzük meg, hogy Kézdiszentlélek nyugati része. Kővár és Szárazpatak, besenyők lakta települések voltak. A torjai Apor latifundiumhoz tartozó falvakként 1876-ig Felső-Fehér vármegye tartozékai voltak. Kővár falu régi neve Réseinek volt, s csak 1906-tól jegyzik Kővár néven az anyakönyvekben. Említik, hogy az Ojtozi-szoroson 1241-ben betörő tatárok feldúlták a környező falvakat, a lakosságot felkoncolták. A kuruc szabadságharc idején az osztrák katonaság kirabolta és fosztogatta népet. 1718-ban pestis pusztított. A negyvennyolcas magyar szabadságharcnak összesen tizennégy áldozata volt. Szentlélek egyházas hely ma is és a múltban az volt, hisz az említett Perkő-hegy tetején álló négykaréjos Szent István kápolna ősidők óta búcsújáró hely.

A falu a nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, amely hajdan két részből állt: az egyik része Felső-Fehér vármegyéhez, míg a másik része Kézdiszékhez tartozott. Határát Kiskászonnal együtt az Apor és a Mikes családok birtokolták. A település fontos katonai szerepet töltött be, mint a Magyar Királyság keleti részeinek egyik fő védőbástyája. A fejedelemség korában fontos szerepet játszott a Perkő délnyugati oldalán épített kastély, amelyet még a 15. század első felében kezdtek építeni, romjai ma is láthatók.

Az évszázadok során a kastélyt több földesúr és nemes család is birtokolta, napjainkban a Tarnóczyak után Tarnóczy kastélyként ismert, ami egy vadregényes leányrablásnak köszönhető. Tarnóczy Sebestyén özvegyének és leányának története Kemény Zsigmondot is megihlette, ennek nyomán készült egyik legjobb műve, az Özvegy és leánya című regénye.

Lakosság

Szentlélek lakói minden időben nagymértékben kivették részüket a szabadságharcos, illetve háborús eseményekben. Hősi halottjaik iránti tiszteletből emlékművet állítottak a római katolikus templom közelében. Kézdiszentlélek 1968-től községközpont, hozzá tartozik még Kiskászon, Kézdikővár és Kézdiszárazpatak. A falvakban több mint 4700-an élnek, a lakosság 99 százaléka magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A vidék lakói ellenálltak a reformációnak, és mindvégig megmaradtak katolikus hitükben. Ősidők óta a földművelés és az állattenyésztés jelenti az itt élők megélhetését, elsősorban burgonyát termesztenek.

A folyamatos fejlődés eredményeként lassan nőtt a településcsoport lélekszáma. A 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság száma 4582. Szentléleken 2730, Kőváron 962, Szárazpatakon 628 és Kiskászonban 262 lélek lakott. Nemzetiségi összetétele: 99,3% magyar, 0,58% román, 0,15% más. Kézdiszentlélek a múltban is jelentős település volt, hisz itt vezet át az az útvonal, amely a Kászon patak völgyén át a Kászonokkal, majd Alcsíkkal, nemkülönben az, amelyik a Szentföld északi falvain át az Ojtozi-szoros felé irányul.

Templom

Kézdiszentlélek főként gyönyörű templomának köszönheti hírnevét, a középkori vártemplomot műemlékként tartják számon. Az épület a falu északkeleti magaslatán emelkedik, a szentélyt övező fal különös alaprajzával egyedülálló Háromszék hasonló épületei között. A templomot, bár délnyugati sarkán az 1401-es évszám olvasható, valószínűleg a 15. század második felében építették, 13. századi elődjét újították fel, illetve bővítették ki. A következő századokban a gótikus stílusú templomot többször átalakították. Eredeti részei között említhetők az ajtókeretek, ablakok valamint a szentségtartó fülke. Belsejének barokk jellegét a 18. században kapta. A templom dísze a főoltár, melyet 1685-ben készítettek. A kőből faragott miseasztalt helybeli mesterek faragták. A kórusban levő orgona 1902-ből való. A szentélyt az 1980-as években a két oldalán kibővítették, nemrég pedig restaurálták. A torony, amelynek magassága 28 méter, jelenlegi formáját az 1770-es években kapta. A templomot övező várfal a szakemberek szerint a 17. század végén, a 18. század elején készülhetett, sarkain kerek, törpe tornyokkal erősítettek meg. A műemléktemplomot 1701-ben, 1773-ben, 1834-ben, 1892-ben,1931-ben, 1969-ben, 1973-ban, 1997-ben és 2022-ben is javították.

Vallás

Az egyházközösség életében kiemelkedő események többek között a Pünkösdhétfő és a Szent István napi búcsú. Régi hagyomány, hogy a csíksomlyói zarándoklatról hazatérő hívek Szentléleken állnak meg pihenni és imádkozni. A legjelentősebb esemény a falu életében az augusztus 20-i, perkői búcsú, mely a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe. Az évszázados hagyománnyal rendelkező eseményre minden évben több ezer hívő zarándokol a perkői Szent István kápolnához, hogy együtt énekeljenek, imádkozzanak. Az államalapító tiszteletére épített kápolnának nemcsak műemlék, hanem eszmei értéke is felbecsülhetetlen, őrszemként magasodik a Háromszéki medence fölé. A négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzú kápolna és a négyszögletes harangláb a térség leglátványosabb műemlékei közé tartozik.

Kápolna

A kápolna építésének időpontját pontosan nem lehet tudni, feltehetően kora középkori alapokra épült. Az építtető Kálnoky, Apor és a Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és az Árpád-házi szent királyokat, valamint a püspököket ábrázoló freskókkal díszítette. Nemrég került napvilágra egy új freskó részlet, melyet restauráltak. Különösen szép a kápolna XVII. században készült, faragott reneszánsz ajtókerete. A kápolna mellett egy későbbi építésű kis harangláb található.

A perkői kápolna haranglábától pár méterre található egy emlékkereszt. A Jakab Miklós által 1929-ben, Szent István apostoli király tiszteletére állított jel hátsó részén írja: Nyolc gyerekét s párját veszített férj áldozatából állok e hegy ormon ős Kápolna helyén.

Perkő

1967-ben a Perkő-hegy csúcsára Kozma Gábor (1926 – 1997) volt politikai fogoly impozáns méretű cserefa emlékkeresztet állított Szent István király tiszteletére, egyben így akarván emlékezni saját szabadulásra a börtönből. Az időközben megrongálódott fakeresztet 2004-ben felújították.

A perkői kápolna felé vezető zarándokúton egy impozáns székelykapu áll, amelyet 2007. augusztus 20-án a Pro Concordatia Populorum Nemzetközi Lovagrend és a megyei önkormányzat állíttatott.

A templom mellett húzódó úton gyalogolhatunk el a Dinnyéskőhöz, amely egy érdekes dinnye alakú szikla , rajta emlékkereszt. Legendája azonos a Csíksomlyó hegyén levő Kőosztováta legendájával. A legenda szerint a furcsa kinézésű szikla helyén egy öregasszony házikója állott. Nagyboldogasszony napján a szomszédok a templomba hívták az asszonyt, de az a szövőszéke mellett munkája közben rá se hederített a szép szóra, sőt csúnya szavakkal felelt a megszólításra.

  A kegyes hívők végighallgatták az ünnepélyes misét, nagy volt azonban a csodálkozásuk, amikor visszajövet nem találták az öregasszony házikóját, a helyén egy szikla állott, jól kivehető volt még az öregasszony alakja, amint a szövőszék mellett dolgozik. körülötte pedig az apró csirkék, melyeknek szemeket szedeget az anyjuk. Az évszázadok vihara sokat lemorzsolt a legendás Dinnyéskőből, azonban a merész fantáziájú néplélek megismeri ma is a kőcsoport ködös alakjait és azt mondja, hogy aki „kilencszer térden állva megkerüli a követ, hallja a szövőszék csattogását."

A Perkő délnyugati oldalában sajátságos sziklacsoport vonja magára a figyelmet. Középen egy asztal alakú lapos szirt, négy oldalán négy kőszék, ezt Berecz asztalának hívja a nép s a szájhagyomány szerint Tarnóczi Sára ott fogyasztotta el estebédjét, ami, tekintve az innen feltáruló szép kilátást, regényhősnőnknek jó ízlésére mutat.  Ez irányban alább a hegynek szabályszerű kiszökellése van, ezt Sieth várának hívják, sőt a hagyomány régi várat helyez oda, alatta pedig kincsekkel teli pincét sejtetnek. Falrakatnak semmi nyoma, s tekintve a hely kicsiny voltát, ott legfeljebb valami őrtorony állhatott.

Emlékművek

A természet és az ember alkotta értékek a térség idegenforgalmi középpontjába helyezik Kézdiszentléleket. Műemléképületei méltán vonják magukra a figyelmet. Az egyik legrégebbi épület a Könczey-Páll udvarház, 1608-ban készült. Szintén impozáns épület a római katolikus parókia, melyet 1821-ben emeltek. Érdekességei még a településnek a kőből faragott kapulábak, szépen megmunkált sírkövek.

A környék hasznosítható természeti kincseinek köszönhető, hogy kőfaragó dinasztiák telepedtek le itt, alkotásaikkal emelve a falu hírnevét.

A hősök emlékműve, ami az első és a második világégésekben elhunyt szentléleki katonák emlékét őrzi, a Laub testvérek munkája eredetileg a Porond nevű falurészen volt, 2001 augusztusától tekinthető meg jelenlegi helyén, a vártemplommal szemben. Az emlékmű nemcsak a hősi halottak emlékét őrzi, a talapzaton levő, karmai között kardot tartó sassal díszített faragott kőtömböt a visszatérés emlékének (1940. szeptember 13.) szentelték.

Az 1714-ben felállított emlékkeresztes kő obeliszk az 1710-es években pusztító nemzetközi pestisjárványra emlékeztet, amikor a település lakói közül is több százan pusztultak el e kórban. A pestis több nagy hulláma között a legnagyobb a Fekete Halál volt, mely 1346-ban érte el a Krímet. És itt mint a történelem első biológiai fegyverét is bevetették. A tatár seregek Kaffa ostromakor pestises hullákat katapultáltak a város falain belülre.Az évszázadok során a pestis újra és újra lecsapott, ennek esett áldozatául Hunyadi János is, de többek között az 1710-es években az Osztrák Birodalomban pusztító járvány vetett véget a Rákóczi-szabadságharcnak is.

A község központjában található Kovászna megye egyetlen egész alakos Szent István-szobra amelyet 2009. augusztus 20-án avatták fel. A 2,40 méter magas, kőből készült szobor a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente szobrászművész alkotása.

2001 novemberében avatták fel a községközpontban, a mostani Szent István-szobor helyén a millennium és a kereszténység ezeréves évfordulója emlékére állított kopjafás emlékművet, melyet a helybeli Fábián Dezső és a kézdiszentkereszti Winkler Imre készített az utóbbi tervei alapján. Az emlékművet 2009 augusztus elején költőztették át mostani helyére, az Apor István-iskola előtti parkba. Az emlékmű talapzatát Bartalis Béla, helyi kőfaragó készítette.