Rólunk

Az iskola bemutatása

A kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola küldetése, hogy kedvező légkört biztosítson a testi-lelki biztonság, a családias környezet kialakításához, a gyermek személyiségének fejlődéséhez. Iskolánk megkülönböztetés nélkül be- és elfogadó a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényűek számára, ahol a törődés, a gondoskodás, a bizalom, az összetartozás és a közösséghez való tartozás a legfontosabb értékek. Arra törekszünk, hogy minden diákunk kompetens legyen az információk birtoklásában és felhasználásában, nyitott legyen a változásra, valamint a társadalmi-kulturális értékeket tiszteletben tartásában. A tanárok, a kisegítő személyzet közösen tesz erőfeszítéseket a kedvező tanulási feltételek megteremtése érdekében.

Az iskola kezdeményezte és támogatja a tanárok folyamatos tanulási folyamatát, amelynek célja a tanulók tanulási minőségének javítása és felkészítése a változó világra. A jó minőségű oktatás előfeltételei a következők: tiszta, rendezett és barátságos tantermek, nyugodt és barátságos légkör, a formális oktatást kiegészítő és elmélyítő informális oktatás. Az iskolát meghatározó jellemzők a jó iskola erősségei, egy olyan iskola, amely fejleszti a tanulók képességeit, egy olyan iskola, amelynek tevékenysége a gazdasági szereplőkkel, más iskolákkal, intézményekkel való partnerségen alapul.

Célunk, hogy a helyi közösséggel olyan partneri kapcsolatot alakítsunk ki, amely az oktatásnak is kedvező környezetet, hiszen erkölcsi, vállalkozói, technológiai, információs, vallási, ökológiai értékeken alapul. Ezáltal minden diáknak lehetősége lesz olyan oktatásban részesülni, amely által, kreatív felnőtt lehet, aki kritikus és önkritikus, illetve képes integrálódni a társadalomba.

A kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola pénzügyi központ: ide tartozik a kézdikővári Kovács Ferenc Általános Iskola, a kézdiszárazpataki Ópra Benedek Általános Iskola, illetve a kiskászoni elemi iskola is. Az Apor István Általános Iskola Kézdiszentlélek központjában, az Iskola utca 2 szám alatt, a falu központjában helyezkedik el.

A nevelési rendszert három szint alkotja: óvodai ciklus, elemi tagozat (előkészítő - IV) és felső tagozat (V-VIII).

Az iskola főépülete 1950-ben épült. A 800 négyzetméteres épület magába foglal 6 osztálytermet, 2 irodát, 1 tanárit, 1 könytvárat, 1 többfunkciós termet előkészítővel, kazánházat és mosdókat. 1970-ben egy újabb, kétszintes épület alapjait rakták le, amelyben 5 osztályterem, 1 informatika szakterem, 1 műhely és mosdó kapott helyet.

A sporttevékenységek a 2007-ben épített tornateremben, a 600 nm-es kézilabdapályán, és a focipályán zajlanak.

1998-ban az iskolánk felvette Apor István báró nevét, aki szívügyének tekintette az ifjú nemzedék oktatását, nevelését, ezért az intézményt anyagilag támogatta.

A 2022-2023-as tanévben az óvoda 76 gyerekkel működik, az elemi ciklusban 141 tanuló van beírva, míg a gimnáziumi tagozaton 117 gyerek tanul.

A Pitypang Óvoda, 1920-ban létesített épülete melyben nappali és napközis csoportok is működnek, 2007-ben új bővítménnyel gazdagodott. Így 9 terem és 2 mosdó kapott helyet benne. 2022-ben kazánházzal bővült.

A kézdikővári Kovács Ferenc Általános Iskola az 1900-as évek elejétől működik. 2017-ben tetőtérrel bővűlt az épület, így 8 osztályterem, 1 tornaterem, 1 tanári és 2 mosdó kapott benne helyet. 2019 ben az iskola felvette Kovács Ferenc tanító nevét. Az iskola partnerkapcsolatot ápol a visontai Általános Iskolával.

A kézdiszárazpataki Ópra Benedek Általános Iskola jelenlegi épülete 1965-67-es időszakban épült. 4 oszályteremmel, 2 irodával, mosdóval és 1 kazánházzal rendelkezik. 2011-ben került átadásra egy új épület, melyben az óvoda és egy elemi osztály működik. 2001-től viseli az intézmény Ópra Benedek mártírtanár nevét. Partnerkapcsolatot tartanak fenn a piliscsabai általános iskolával.

Anyagi felszereltség

Intézményünk minden egységében központi fűtésrendszer működik (Kézdiszentléleken földgázzal, a többi egységben fával).

Minden iskola és óvoda rendelkezik korszerű játszótérrel, zöldövezettel.

Az osztálytermek rendelkeznek laptopokkal/számítógépekkel és kivetítőkkel. Minden egységben bíztosított az internetkapcsolat. 4 okostábla, számos fénymásoló, többfunkciós hangfal, szaktermek (informatika, biológia, földrajz/történelem, magyar, matematika, nyelvek, fizika/kémia) teszik lehetővé a minőségi oktatást.

Az iskola vezetése nagyon jól együttműködik a Községházával, 1991 óta a szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskolával és a XI. kerületi Farkasréti Gimnáziummal is kapcsolatban áll. Az országban számos nem kormányzati szervezettel van együttműködés.

Ki volt Apor István?

Régi székely családból származott, amelynek eredetét a hagyomány Opour székely rabonbánig vezeti vissza. Apja Apor Lázár kézdiszéki alkirálybíró, anyja Nagy Borbála volt. Kezdetben Altorján, majd 1642-től a kolozsvári jezsuita konviktusban tanult Lázár nevű bátyjával együtt. Apja 1643-ban bekövetkezett halála után anyja, Imecs Judit szükségét látta, hogy a fiút erős férfi nevelje, így Petki Istvánra bízta, aki a székelyek főgenerálisa, Csík-Gyergyó és Kászon főkapitánya, Küküllő vármegye főispánja és a fejedelem főudvarmestere volt, egyben az erdélyi katolikusok vezető egyénisége. Amikor Petki a fejedelmi udvarban tartózkodott, neveltjét inasként magával vitte, hogy kapcsolatba kerülhessen az ott tartózkodó főnemesi ifjúkkal; itt maga II. Rákóczi György fejedelem is felfigyelt rá.

1666-ban Petki segítségével alcsíki alkirálybíró lett. Első két feleségét is Petki választotta ki számára Báthory Zsófia udvarhölgyei közül; első felesége Veres Borbála (Szeredai István özvegye), a második Csintalan Zsófia (csíkszentgyörgyi Kelemen István özvegye) volt. Egyetlen gyermeke, László, 1676-ban négyéves korában elhunyt.

Valódi karrierje a Béldi Pál-féle összeesküvés leleplezésével kezdődött, amelynek során saját testvérét is elárulta; ezzel megnyerte a fejedelem bizalmát. Anyagilag is előre lépett: megkapta bátyja, Lázár és Kálnoky Bálint jószágát és a brassói harmincadvám bérleti jogát. Harmadik házassága Farkas Zsuzsannával (Korda Zsigmondné, majd Ugron Istvánné) szintén gyarapította vagyonát. Szép jövedelmet húzott a bérletekből, különösen a harmincadból, de kölcsönök nyújtásával és kereskedelemmel is foglalkozott. A fejedelem 1685-ben Csík, Gyergyó és Kászon főkirálybírájává nevezte ki, 1686-ban pedig a feljebbviteli bíróság tagja lett, és felmentést kapott a hadbamenés kötelezettsége alól.

Tagja volt annak a bizottságnak, amely a balázsfalvi paktumban megszabott kötelezettségeket osztotta fel az adózók között. Az Antonio Caraffa katonai főbiztos által kierőszakolt fogarasi nyilatkozat megtárgyalásakor a vonakodó Bethlen Miklóssal értett egyet. Apafi halála után Thököly Imre ellenében a német pártot támogatta, és 1690-ben részt vett a Thököly ellen vívott zernyesti csatában, ahonnan alig tudott megmenekülni.

A Diploma Leopoldinum életbe lépését követően, a főkormányszék megalakulásakor kincstartóvá választották, de maga helyett a tapasztaltabb Haller Jánost javasolta. 1693-ban I. Lipót bárói rangra emelte. 1694-ben főkormányszéki tanácsos lett, 1695-ben Haller lemondása után megkapta a kincstartói tisztséget, 1696-ban grófi címet nyert, és Torda vármegye főispánja lett.

Kincstartóként látnia kellett, hogy a bécsi pénzügyi kamarától kapott utasítások nem felelnek meg sem a korábbi erdélyi gyakorlatnak, sem az ország érdekének. A gazdálkodáson kétségkívül javítani kellett, de a két fél elképzelései a követendő utat illetően eltértek. Apor az Apai-uralom idején követett gyakorlattal szemben a Bethlen Gábor korabeli gazdálkodási rend visszaállítását szorgalmazta, de terveit Bécsben nem fogadták el. Belefáradva a konfliktusokba, 1697-ben korára való hivatkozással lemondott tisztségéről, de lemondását a bécsi udvar visszautasította. 1697-ben Bécsbe utazott Bánffy György gubernátorral és Bethlen Miklós kancellárral kormányzati- és adóügyekkel kapcsolatos megbeszélésre; ugyanakkor született a határozat az erdélyi levéltár és a postaügyek megszervezéséről is. Utazásáról vezetett naplóját, amely értékes kortörténeti adalék, Bíró Vencel tette közzé 1930-ban. 1698-ban Mikes Mihály javaslatára a megpróbálta bécsi jóakaróin keresztül a kincstartóságot a főgenerálisságra cserélni, de azt érte el, hogy 1703. márciustól mindkét tisztséget be kellett töltenie. Közben 1699-ben kamarai vizsgálóbizottságot küldtek rá; a vizsgálóbizottság visszavette Aportól és Bánffytól a harmincadszedési jogot, és számos kellemetlenséget okozott a kincstartónak, például elszámolást követeltek tőle a hivatalviselése előtti időszakra.

Az Erdélyi Római Katolikus Státus részéről tagja volt annak a bizottságnak, amely a felekezetek közötti vitás kérdéseket hivatott megbeszélni 1692-ben. Apor „tekintélyét, állását és egyéni súlyát” egyaránt bevetette a katolikusok érdekében, és erős támogatói voltak: Erdélyben Vizkeleti (Csete) István kolozsmonostori plébános, Veterani és Rabutin tábornokok, Bécsben Hevenesi Gábor jezsuita házfőnök és Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek. A Státusban sikerült háttérbe szorítania a régebbi tagokat, Haller Istvánt és Mikes Mihályt; a katolikus érdekekért fáradozva ugyanakkor saját karrierjét is építette.

Nagy mértékben támogatta a katolikus templomokat és iskolákat. Fogarasba és Kantába katolikus papot vitetett, Gyulafehérváron helyrehozatta a Báthory-templomot, Kolozsváron az óvári templomot és rendházat. A katolikus nevelőintézetnek tett adományával a szegény diákok tanulását mozdította elő. Kézdivásárhelyen telket adományozott az iskola építéséhez, Tövisen felújíttatta a romos templomot, és mellé pálos rendházat emeltetett, Désre ferenceseket telepített be, támogatta az esztelneki és csíksomlyói ferenceseket, valamint a nagyszebeni jezsuita missziót. Ugyanakkor református felesége kedvéért református lelkészt is tartott házánál a katolikus pap mellett, és Tövisen a katolikus templommal egyidejűleg a reformátust is felújíttatta. Támogatta a román görögkatolikus egyház létrejöttét, és közbenjárt a görögkatolikus papok kiváltságai érdekében. Az első görögkatolikus püspököt, Atanazie Anghel Popát saját hintaján vitte a beiktatásra.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a császár oldalán maradt. A szabadságharc kitörése már a főgenerálisi hivatalban találta, de idős kora miatt ez inkább csak névleges tisztséget jelentett, a hadsereg vezetése ténylegesen Rabutin kezében volt. Hivatala miatt azonban – a többi erdélyi főúrhoz hasonlóan – anyagi támogatást kellett nyújtania a katonaságnak. Ingó vagyonát igyekezett több helyre szétosztva tárolni, de nagy részét elvesztette a háborút kísérő fosztogatások során.

Életének utolsói éveit betegségben töltötte. 1704. november 10-én hunyt el. Kolozsváron az óvári templomban temették el, de innen 1725-ben maradványait átszállították az újonnan épült jezsuita templomba. 1935-ben díszes sírfeliratot és a templomban emléktáblát helyeztek el; mindkettő Vágó Gábor műve.